VAKRANDI

Befejezés

(Vissza az első részre)

Cyberon sosem üt rögtön: megvárja a zavart, többé-kevésbé udvarias érdeklődést, miszerint hova a pokolba tartanak, hiszen az illető hölgyemény nem ezt a címet mondta. Cyberon akkor üt, mikor a lánynak kezd leesni a tantusz. De akkor nagyot.

Kátya32 feje engedelmesen lebukik, így Cyberon teljes nyugalomban vezethet haza, és állhat be a garázsba. A lány alsó ajkából két oldalt vér szivárog, lecsorog az állán, vékony, vörös csíkot fest a kissé telt nyakra, amely eddig sem volt szép és harmonikus – most pedig egyenesen undorító.

Szerencse, hogy csak a lány fejére van szüksége – pontosabban a szemére. Azok a szemek!

Cyberon izgatottan ráncigálja a lány testét a pincelejáró felé, egészen felpezseg a vére a lehetőségtől, hogy végre azzal foglalkozhat, ami fontos. Annyira belevész a fejében kavargó kéjes képekbe, hogy nem veszi észre, amikor Kátya32 magához tér. A lánynak két másodperc alatt eszébe jut, hogy mi történt vele, és veszetten sikoltozik, aztán ütni, rúgni akar. Cyberon meglepődik ugyan, de nem zavartatja magát különösebben: itt senki sem hallhatja meg őket. Elég gazdag családból származik ahhoz, hogy szép, nagy a csurranó-cseppenő százalékaiból hatalmas birtokot és házat vehetett magának, a garázst és a pincét pedig bőven ellátta szigeteléssel. Mindig arra nevelték, hogy a tökéletességre törekedjen, így a ház is minden szempontból hibátlan.

Kátya32 nagyon izgága lett, de egy jól irányzott ütéssel a tökéletlen állcsúcson Cyberon újra elhallgattatja a lányt, aki ezúttal nyugton marad, így leviheti a lépcsőn végre…

De nem! Megint nekiáll védekezni, most meg karmolni akar ez a kis vadmacska… Cyberonnak elfogy a türelme, elveszti az eszét. Borzalmas ütést mér ököllel Kátya32 jobb arcára, majd még egyet, és még egyet – anélkül, hogy átgondolná, mit tesz. A lány vére Cyberon arcára fröccsen, amitől rátör a jeges pánik, és ellöki magától az öntudatlan testet. Kátya32 végiggurul a lépcsőn, tompa puffanással gurul hassal a hideg padlóra.

Cyberonnak kell néhány másodperc, mire megnyugszik. Eszelős pánikkal dörzsöli az arcát egy patyolat tiszta zsebkendővel, de mégis – sokkal jobban fél attól, amit tett. Megütötte! Megütötte a nő arcát! Legalább háromszor, de lehet, hogy több is volt… Hogy tehetett ilyet? Vajon sértetlen? Ugye, a szemében nem tett kárt?

Reszketve közelíti meg a testet, szinte fél megfordítani. Lelki szemei előtt látja, ahogy a jobb szemgolyó üres pukkanással folyik le Kátya32 az arcán, használhatatlanul, elpocsékolva. Márpedig egy szem, nem szem. Ha kiverte a lány szemét, akkor ez az egész este kárba veszett. Ennyi munka, ennyi fegyelem, ennyi mocsok… a semmiért!

Muszáj megnéznie. Előbb-utóbb úgyis muszáj lesz. Kis híján puszta kézzel nyúlt a szutykos, mocskos testhez (mi sem jelezheti jobban, hogy mekkora pánikban van), de még időben észbe kap, és a krómtálcákhoz siet, kibont egy csomag vastag gumikesztyűt, kapkodva felhúzza. Hát, akkor – rajta. Megragadja Kátya32 testét, és a hátára fordítja. Kis híján elsírja magát a megkönnyebbüléstől, mikor látja, hogy bár a lány arca csúnyán összetört, a szemei sértetlenek. Persze, randa, vérmaszatos lett az arca, a nyaka, és a ruhája, de ezzel kénytelen lesz megbirkózni. Jobb is, ha mindjárt dupla réteg kesztyűt húz.

Miután visszagyűri az undort a torkából, két ujjal megérinti a lány nyakát, ahol gyenge pulzust tapint.

Francba.

Akkor kálium.

Ez a legtisztább. Bármennyi is undorodik a gondolattól, hogy injekciós tűt döfjön valaki szívébe – egyéb módszerektől még jobban tartózkodik. Ezt ráadásul ki sem lehet mutatni, ha valaki valamiféle csoda folytán rábukkanna a testre a birtokon. Kátya32 természetesen nem tiltakozik a szuri ellen, így néhány perc múlva Cyberon ujjai semmiféle pulzust sem tudnak kitapintani.

Végre! Most már lehet az igazán fontos dolgokkal foglalkozni.

Cyberon idegessége szépen, lassan párolog ki belőle, úgy hűl ki a feje, ahogy az előtte fekvő test. Gondolatai letisztulnak, nyugalma visszatér. Ez is megvan. Már majdnem kész a műalkotása!

Szerelmesen felsóhajt, és a hatalmas fagyasztóládához lép, hogy megcsodálja Szépséget. Hangos szisszenéssel enged fel a vastag fedél, a hideg pára úgy gomolyog elő, mint a füst. Cyberon álmodozva nézi Szépséget: majdnem tökéletes.

Kis híja van még: a szemei hiányoznak (bár már nem sokáig), és még nincs melle, és törzse. A feje és a nyaka Cyberon múlt heti randijából származik: gyönyörű, hosszú szőke hajú nő volt. A libatrágya színű szeme valahogy mégsem illett az egészhez, így Cyberon eldöntötte, hogy keres helyette kéket. Amúgy valami sminkes volt a nő, szépen volt kifestve, és szép is maradt a fagyasztás ellenére is. Szépség karjai és a kezei egy balett-táncosnőé… még fagyott állapotban is minden görcs nélkül, kecsesen, puhán tartja őket maga mellett. Michelangelo azonnal ecsetet ragadna ennyi tökéletesség láttán.

A szőke hajú nő lábai viszont borzalmasak voltak: visszeresek, fehérek, formátlanok – így ezeket a végtagokat egy jégtáncosnőtől kapta Szépség – Cyberon már rég megállapította, hogy gyönyörű kezeket és lábakat táncosok között kell keresnie. Művészien ívelt combok, kecses térd, csodálatos lábfejek, finom, karcsú lábujjak. Tökéletes körmök.

Szépség tehát majdnem készen van, és akkor Cyberon végre megnyugodhat, hiszen megalkotta a tökéletes nőt. A szemeket hamar megoldja, még ma éjjel. Jobb, ha neki is lát, hiszen már mióta várt erre!

Kátya32 vak tekintete megerősíti Cyberont az előérzetében: a lányban tényleg semmi különös nem volt a szemén kívül. Nem kár érte. És tényleg kövér egy kicsit. Kár is egy ilyen szempár ebbe a teremtésbe, Szépség viszont… szinte kivirágzik tőle. Megelevenedik, olyan, mintha az univerzum egyik hibás képletét végre kijavította volna valaki, hogy immár teljes harmóniájában pompázhasson. Már csak egy szép törzs kell neki.

Az macerás lesz.

Bár, a társkereső oldalakon sokan megadják a mellméretet is, ami könnyű prédát takarhat Cyberon számára. Nem is lesz olyan macerás.

Neki csak arra kell figyelnie, hogy ne keltsen feltűnést. El kell kerülnie a kamerákat, hiszen senkinek semmi köze hozzá, hogy ő merre jár. Mindig viseljen kesztyűt, és mindig mindent letöröljön maga után. A lényeg, hogy maradjon szürke, és láthatatlan, mint egy mezei egér a fűben.